Szia! Állati csontváz beszállítóként rengeteg időt töltöttem azzal, hogy megvizsgáljam és megtanuljam, hogyan mozognak a különböző állatok a csontvázuk segítségével. Komolyan lenyűgöző dolog, ezért úgy gondoltam, megosztok veletek néhány nagyszerű dolgot, amit felfedeztem.
Kezdjük az alapokkal. Az állat csontváza olyan, mint a belső váza. Formát ad, megtámasztja a súlyt, védi a létfontosságú szerveket. De ez a kulcsa annak is, hogy az állatok hogyan tudnak mozogni a környezetükben. Az állatvilágban két fő csontváztípus létezik: az exoskeletonok és az endoskeletonok.
Az exoskeletonok olyanok, mint egy kemény külső héj, amivel egyes állatok rendelkeznek. Gondoljunk csak a rovarokra, rákokra és homárokra. Ezeknek a lényeknek kemény, védőburkolata van a testük külső oldalán. Az exoskeleton egy kitin nevű anyagból áll. Olyan, mint egy páncélruha. Az állat izmai az exoskeleton belsejéhez kapcsolódnak. Amikor ezek az izmok összehúzódnak, meghúzzák az exoskeletont, ami az ízületek mozgását okozza. Például egy szöcske nagyon messzire tud ugrani, mert erős lábizmai összehúzódnak a külső csontvázával, és a levegőbe lökik.
Másrészt az endoskeletonok a testben vannak. A legtöbb gerincesnek, mint például az emlősöknek, madaraknak, hüllőknek, kétéltűeknek és halaknak van endoskeletonja. Saját emberi csontvázunk egy endoskeleton. Csontokból áll, amelyek olyan élő szövetek, amelyek képesek növekedni, helyreállítani magukat és idővel megváltozni.
Most pedig nézzük meg közelebbről, hogyan mozognak a különböző endoskeletonokkal rendelkező állatok.
Emlősök
Az emlősök mindenféle formában és méretben léteznek, és csontvázuk az adott mozgásmódhoz igazodik. Például a kutyák négylábú állatok, ami azt jelenti, hogy négy lábon járnak. Csontvázukat gyorsaságra, mozgékonyságra és kitartásra építették. AKutya csontváznagyszerű példa a tanulmányozásra.
A kutyáknak rugalmas gerincük van, amely lehetővé teszi számukra, hogy futás közben íveljenek és nyújtózkodjanak. Lábukat úgy tervezték, hogy elnyeljék az ütéseket, és erős alapot biztosítsanak a mozgáshoz. Az első lábak a vállövhöz vannak rögzítve, ami széles mozgásteret biztosít számukra. A hátsó lábak viszont erősebbek, és felelősek a kutya előretolásáért. A kutya lábainak ízületeit, például a térdét és a könyökét úgy tervezték, hogy meghatározott irányban mozogjanak, ami lehetővé teszi a hatékony mozgást.
A tehenek is emlősök, de másképpen mozognak. A tehenek nagytestű, növényevő állatok, amelyek sok időt töltenek legeléssel. Csontvázukat úgy építették, hogy támogassák hatalmas testüket. ATehéncsontokvastagok és erősek. A tehenek gerince viszonylag egyenes, ami segít elviselni a súlyukat. Lábaik rövidek és erősek, nagy ízületekkel, amelyek hosszú ideig ellenállnak az állás és a járás okozta nyomásnak. A tehenek lassan, megfontoltan mozognak, lépésről lépésre.
A disznók egy másik érdekes példa. A sertések mindenevők, amelyek intelligenciájukról és alkalmazkodóképességükről ismertek. ASertés igazi állati csontvázakmutatják, hogy jól fejlett csontvázuk van. A sertések kompakt testtel és viszonylag rövid lábakkal rendelkeznek. Csontvázuk lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan mozogjanak a sűrű növényzetben táplálékot keresve. A pofájukat a talajba való gyökeresedésre is használhatják, és csontvázuk megfelelő támaszt nyújt ehhez a viselkedéshez.
Madarak
A madarak egyedülállóak az állatvilágban, mert tudnak repülni. Csontvázuk nagymértékben repülésre specializálódott. A madaraknak könnyű csontjaik vannak, amelyek üregek és légzsákokkal vannak feltöltve. Ez csökkenti összsúlyukat, így könnyebben feljutnak az egekbe.
A madár szárnyai módosított mellső végtagok. A szárnyak csontjai hosszúak és karcsúak, rugalmas ízületek kötik össze őket. A madár vállöve nagyon erős, mivel meg kell tartania az erős szárnyizmokat. Amikor egy madár csapkodja a szárnyait, a csontokhoz tapadt izmok összehúzódnak és ellazulnak, ami emelést és tolóerőt hoz létre. A madaraknak van egy gerince is, amely egy nagy, lapos csont a szegycsonton. A repülési izmok a gerinchez vannak rögzítve, biztosítva a repüléshez szükséges erőt.
Hüllők
A hüllők, például a kígyók, gyíkok és teknősök, a mozgáshoz való csontváz sokféle adaptációval rendelkeznek. A kígyók lábatlan hüllők, amelyek nagyon egyedi módon mozognak. Csontvázuk sok kis csigolyából áll, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy minden irányba hajlítsanak és csavarodjanak. A kígyók az oldalirányú hullámzást, a harmonika mozgást és az oldalsó tekercselés kombinációját használják a közlekedéshez. Az oldalirányú hullámzás a legelterjedtebb módszer, amikor a kígyó a környezetében lévő tárgyaknak nyomulva halad előre.
A gyíkok viszont négy lábbal és hagyományosabb testfelépítéssel rendelkeznek. Csontvázuk hasonló az emlősökéhez, de terpeszkedőbb járáshoz alkalmazkodtak. A gyíkok fajuktól függően tudnak futni, mászni és még úszni is. Lábaik széles szögben vannak a testhez rögzítve, ami stabilitást és gyors mozgást biztosít számukra.
A teknősöknek van egy kemény héja, amely a csontvázuk része. A héj a páncélból (felső rész) és a plasztronból (alsó rész) áll. A héj csontjai a csigolyákhoz és a bordákhoz olvadnak. A teknősök lassan mozognak a szárazföldön, de a vízben mozgékonyabbak. Lábaik szárazföldi sétához és úszáshoz egyaránt alkalmasak, egyes fajoknál úszóhártyás lábuk van.
Hal
A halak jól alkalmazkodnak a vízi élethez. Csontvázukat hatékony úszásra tervezték. A halak teste áramvonalas, és csontvázuk porcból vagy csontból áll. A porcos halak, mint a cápák és ráják, rugalmas csontvázzal rendelkeznek, amely porcokból áll. Ez nagyobb mozgásteret biztosít számukra, és mozgékonyabbá teszi őket a vízben.
A csontos halaknak merevebb csontvázuk van. Csontvázuk könnyű, és úgy tervezték, hogy csökkentse a légellenállást. A halaknak egy sor uszonya van, amelyeket meghajtásra, kormányzásra és stabilitásra használnak. A farokúszó vagy a farokúszó a meghajtás fő forrása. Amikor a hal egyik oldalról a másikra mozgatja a farkát, olyan erőt hoz létre, amely előre tolja a halat. A hátúszó és az anális úszó segíti a stabilitást, míg a mell- és medenceúszó a kormányzásra és fékezésre szolgál.
Tehát, amint láthatja, az állatok mozgása szorosan összefügg a csontvázuk szerkezetével. Legyen szó egy labda után futó kutyáról, az égen szárnyaló madárról vagy az óceánban úszkáló halról, a csontváz döntő szerepet játszik e mozgások lehetővé tételében.
Ha többet szeretne megtudni az állati csontvázakról, vagy kiváló minőségű állatpéldányokat szeretne vásárolni oktatási, kutatási vagy dekorációs célokra, lépjen kapcsolatba velünk. Azért vagyunk itt, hogy segítsünk megtalálni az igényeinek megfelelő állatcsontvázat.
Hivatkozások
- Campbell, NA és Reece, JB (2005). Biológia. Pearson Benjamin Cummings.
- Kardong, KV (2012). Gerincesek: összehasonlító anatómia, funkció, evolúció. McGraw – Hill.
- Pough, FH, Janis, CM és Heiser, JB (2009). Gerinces élet. Pearson.
